Érkezés

Vidékre mentek, hogy meglátogassák a szüleit.

Magdi néni és Jóska bácsi júniustól augusztusig a délegyházi nyaralóba húzódtak a városi meleg elől.  Addig a lányuk, Kati vigyázta az újpalotai lakást, locsolta a virágokat és elkergette a galambokat, amik rendre fészket próbáltak rakni az erkélyen.

Kati Márkusszal, a nyuszival indult útnak Délegyházára, ebédre várták a szülei. Besrófolta az összecsukott nyuszi ketrecet az autó hátsó ülése elé, a hordozót pedig, benne a remegő nyúllal, az első ülésre, maga mellé tette. Végig nagyon óvatosan vezetett, vigyázva, hogy menet közben ne kelljen hirtelen manővereket végrehajtania, nehogy Márkusznak a hordozóban baja essék.

Igyekezett minden hétvégén Délegyházára látogatni, máskor is úgy osztotta be idejét, hogy a szüleihez sűrűn, Pesten akár naponta is beugorjon. Ők pedig örömmel látták vendégül akár ebédre ment, akár vacsorára.

Meleg augusztusi vasárnap volt, vágyott a kertben hűsölni, délután sétálni, a tóban fürödni egyet. A műútról letérve, a földúton zötykölődtek, mire a Csendes utcában a kis faházhoz értek. A sötétbarnára mázolt fakerítés kapuja már nyitva volt, hogy a kocsival rögtön beállhasson az udvarra.

Kati szerette a füves, ápolt udvart, amely bár kicsi volt, de tágasnak hatott. A telek hátsó részére épült kétszintes, sátortetős, a kerítés színében játszó faház az ismerősség érzésével töltötte el, úgy érezte, már a ház is köszönti őt, ugyanolyan örömmel, ahogy majd a szülei. A fedett terasz árnyas volt, védte a napernyő a melegtől, a napsugarak az emeleti teraszon virító muskátlikat éltették. 

Kati lihegve cipelte kis kedvencét a hordozóban, a melegtől szédelegve jutott az ajtóig, melyet a szülei zárva tartottak. A nappaliban az asztalon virágos abrosz, a vázában sárga rózsa díszlett, és tányérok, evőeszköz, poharak az asztalra készítve. Magdi néni és Jóska bácsi felugrottak, örömmel puszilták meg lányukat. Végre, hogy megérkeztél, melegítem a húslevest, együnk, mondta Magdi néni. Jóska bácsi vizet és salátalevelet adott Márkusznak, majd mosolyogva azt mondta, igen, jár már az ebéd nekünk is, a beszélgetés meg jöjjön majd utána. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Olvass, még, még, .............

Szakítás

Mint egy óvodás, aki attól fél, hogy rajtakapják valamin, leült a szekrény mellé a sarokba, hogy elolvassa az üzeneteket. Májusig görgetett vissza. Most augusztus vége

Tovább olvasom »

Péter meghalt

Anna letette a telefont és benyomta a vészvillogót, lassított, aztán sávot váltott és a következőkijáratnál kihajtott az autópályáról és megállt a pihenőben. Üres aggyal ült

Tovább olvasom »

A döntés

A vihar engesztelhetetlenül tombol. A hideg novemberi eső folyamatosan veri az ablakokat. Már pirkad, halvány derengés fut végig a horizonton. Márk egyedül ül a megvilágítatlan

Tovább olvasom »

Pirkadat

Késő éjszaka van, igazából az álom megint elkerül.Nem mondanám álmatlanságnak, talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy az éjszaka doppingként hat az elmémre, egyszerűen felpörög. Egyszer olvastam

Tovább olvasom »

Fény a sötétben

“Andrea ekkor értette meg, hogy mindent elveszített. Nem csupán arról volt szó, hogy az új élet, amit választott, fárasztó és állandó szereplésre kényszeríti, de hazug

Tovább olvasom »

Andrea

Bár a szülei is itt lehetnének! Mennyire szeretné, ha édesanyja is láthatná őt a szebbnél szebb ruhákban. A húgának küldött egy rövid üzenetet, de választ

Tovább olvasom »

Live story

„Mit mondhat el az ember egy huszonöt éves lányról, aki meghalt?” Hogy hasonlított Lollobrigidára? Hogy felhangosította a rádiót főzés közben a konyhában ha jó zene

Tovább olvasom »

Elvtárs

Barczai elvtárs igazi elvtárs volt, semmiképpen nem úr. Tömzsi testén kopasz fej ült, lógó toka nézett a szürke öltönyére. Próbált nyílt tekintettel tárgyalni, de nem

Tovább olvasom »

Van még remény

Este kilenc óra volt. Már majdnem teljesen besötétedett. Andrea egy buszmegállóban ücsörgött a bőröndje társaságában. Szemei vörösek és duzzadtak voltak a sok sírástól. Teljesen elveszettnek

Tovább olvasom »

Melyik ruha teszi az embert ?

„Andrea ekkor értette meg, hogy mindent elveszített. Nem csupán arról volt szó, hogy az új élet, amit választott, fárasztó és állandó szereplésre kényszeríti, de hazug

Tovább olvasom »

Vetítés

Covid vége – nincs vége – nyitunk, zárunk – oltás 1,2,3,4? – WHO: vége a járványnak – kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen – EU tagság –

Tovább olvasom »

Anyaságok

Sokkal jobban szeretem a nyári ruhákat pakolni a bőröndbe, mint ezeket a nyavalyás sícuccokat. A gyerekek előtt imádtam a síelést, gyakran elképzeltem, hogy az én

Tovább olvasom »