Döbbenet – variációk egy témára

Első személyben

Csodálkozom, amikor főnököm kikiabál az irodából, hogy engem keresnek telefonon. Még csak pár napja dolgozom a kávézóban felszolgálóként. Kénytelen voltam munkát vállalni, mert a pocakomban növekedő magzat apukája művészlélek, anyagilag nem számíthatok rá. A vonal túlvégén egy korombeli lány közli velem, hogy azért hívott, hogy tudjak róla, hogy ő is ugyanattól a férfitől vár gyermeket, akitől én. Hülye picsa! Biztos hazudik. Hatalmas szerelem a miénk, érettségi előtt otthagytam az iskolát, csakhogy összeköltözhessünk és együtt lehessünk, a szerelem mindent megér. Szüleimmel is összevesztem. Csodálatos hónapokat töltöttünk együtt a tetőtéri garzonban.

Este rákérdezek a szerelmemtől, hogy ki lehetett ez az őrült lány, és a kérdésemre felelő nagy csönd rádöbbent, hogy igazat beszélt a lány. Egy világ omlik össze bennem.

Másnap visszahívom a lányt és levelezni kezdünk. Kiderül, hogy egyéjszakás kaland volt a művészem egy vidéki útján. Az is kiderül, hogy szuper jó fej a csaj, teljesen egy hullámhosszon vagyunk és mindketten bajban vagyunk. Nincs okunk haragudni egymásra. Neki nincs hova költöznie. Felvételt nyert a Szépművészetire Budapesten, de így állapotosan a szülei nem támogatják. Megesik rajta a szívem. Hirtelen döntésből felajánlom költözzön hozzám, gyermekeink apjának tetőtéri kis lakásába. Meglátjuk, hogy mit szól hozzá csapodárunk.

Otthonosan berendezzük a kis lakást, pocakjaink egyre jobban gömbölyödnek. Egy hónap különbséggel szülünk, egy kislányt és egy kisfiút. Barátnőmnek nem megy a szoptatás, babája egyfolytában sír az éhségtől, a tápszert viszont nem fogadja el. Bátortalanul megkérdem, hogy rátehetem-e babáját az én cicimre. Végül is testvérek.

Fura egy család lettünk.

Képünk illusztráció (Fotó: Jonathan Borba/ Unsplash)

Második személyben

Csodálkozol, amikor főnököd kikiabál az irodából, hogy téged keresnek telefonon. Még csak pár napja dolgozol a kávézóban felszolgálóként. Kénytelen voltál munkát vállalni, mert a pocakodban növekedő magzat apukája művészlélek, anyagilag nem számíthatsz rá. A vonal túlvégén egy korodbeli lány közli veled, hogy azért hívott, hogy tudjál róla, hogy ő is ugyanattól a férfitől vár gyermeket, akitől te. Hülye picsa! Biztos hazudik. Hatalmas szerelem a tiétek, érettségi előtt otthagytad az iskolát, csakhogy összeköltözhessetek és együtt lehessetek, a szerelem mindent megér. Szüleiddel is összevesztél. Csodálatos hónapokat töltöttetek együtt a tetőtéri garzonban.

Este rákérdezel a szerelmedtől, hogy ki lehetett ez az őrült lány, és a kérdésedre felelő nagy csönd rádöbbent, hogy igazat beszélt a lány. Egy világ omlik össze benned.

Másnap visszahívod a lányt és levelezni kezdtek. Kiderül, hogy egyéjszakás kaland volt a művészed egy vidéki útján. Az is kiderül, hogy szuper jó fej a csaj, teljesen egy hullámhosszon vagytok és mindketten bajban vagytok. Nincs okotok haragudni egymásra. Neki nincs hova költöznie. Felvételt nyert a Szépművészetire Budapesten, de így állapotosan a szülei nem támogatják. Megesik rajta a szíved. Hirtelen döntésből felajánlod költözzön hozzád, gyermekeitek apjának tetőtéri kis lakásába. Majd meglátjátok, hogy mit szól hozzá csapodárotok.

Otthonosan berendezitek a kis lakást, pocakjaitok egyre jobban gömbölyödnek. Egy hónap különbséggel szültök, egy kislányt és egy kisfiút. Barátnődnek nem megy a szoptatás, babája egyfolytában sír az éhségtől, a tápszert viszont nem fogadja el. Bátortalanul megkérdezed, hogy ráteheted-e a babáját a te cicidre. Végül is testvérek.

Fura egy család lettetek!

4 válasz

  1. Döbbenetes történet. A hosszabban tartó kapcsolatból anyává lett lány tettei nagy lélekre vallanak.

  2. Nagyon jó történet, mindvégig érdeklődéssel olvastam. Győzött a női bölcsesség, számomra egy tanmese volt.

  3. Nekem felkavaró volt ezt olvasni. Talán túl sokat szenvedtem a férfiúi igazságtalanságoktól. Biztosan jobb ennyire elfogadónak lenni. Én az tudom elfogadni, hogy léteznek ilyen történetek, és vannak ennyire elfogadó emberek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Olvass, még, még, .............

Szakítás

Mint egy óvodás, aki attól fél, hogy rajtakapják valamin, leült a szekrény mellé a sarokba, hogy elolvassa az üzeneteket. Májusig görgetett vissza. Most augusztus vége

Tovább olvasom »

Péter meghalt

Anna letette a telefont és benyomta a vészvillogót, lassított, aztán sávot váltott és a következőkijáratnál kihajtott az autópályáról és megállt a pihenőben. Üres aggyal ült

Tovább olvasom »

A döntés

A vihar engesztelhetetlenül tombol. A hideg novemberi eső folyamatosan veri az ablakokat. Már pirkad, halvány derengés fut végig a horizonton. Márk egyedül ül a megvilágítatlan

Tovább olvasom »

Pirkadat

Késő éjszaka van, igazából az álom megint elkerül.Nem mondanám álmatlanságnak, talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy az éjszaka doppingként hat az elmémre, egyszerűen felpörög. Egyszer olvastam

Tovább olvasom »

Fény a sötétben

“Andrea ekkor értette meg, hogy mindent elveszített. Nem csupán arról volt szó, hogy az új élet, amit választott, fárasztó és állandó szereplésre kényszeríti, de hazug

Tovább olvasom »
Nyúl a fűben

Érkezés

Vidékre mentek, hogy meglátogassák a szüleit. Magdi néni és Jóska bácsi júniustól augusztusig a délegyházi nyaralóba húzódtak a városi meleg elől.  Addig a lányuk, Kati vigyázta

Tovább olvasom »

Andrea

Bár a szülei is itt lehetnének! Mennyire szeretné, ha édesanyja is láthatná őt a szebbnél szebb ruhákban. A húgának küldött egy rövid üzenetet, de választ

Tovább olvasom »

Live story

„Mit mondhat el az ember egy huszonöt éves lányról, aki meghalt?” Hogy hasonlított Lollobrigidára? Hogy felhangosította a rádiót főzés közben a konyhában ha jó zene

Tovább olvasom »

Elvtárs

Barczai elvtárs igazi elvtárs volt, semmiképpen nem úr. Tömzsi testén kopasz fej ült, lógó toka nézett a szürke öltönyére. Próbált nyílt tekintettel tárgyalni, de nem

Tovább olvasom »

Van még remény

Este kilenc óra volt. Már majdnem teljesen besötétedett. Andrea egy buszmegállóban ücsörgött a bőröndje társaságában. Szemei vörösek és duzzadtak voltak a sok sírástól. Teljesen elveszettnek

Tovább olvasom »

Melyik ruha teszi az embert ?

„Andrea ekkor értette meg, hogy mindent elveszített. Nem csupán arról volt szó, hogy az új élet, amit választott, fárasztó és állandó szereplésre kényszeríti, de hazug

Tovább olvasom »

Vetítés

Covid vége – nincs vége – nyitunk, zárunk – oltás 1,2,3,4? – WHO: vége a járványnak – kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen – EU tagság –

Tovább olvasom »