A csatkai búcsú – Jánosnak

Már évek óta készültem erre az ünnepre, de valami mindig történt, ami miatt nem tudtam elmenni. Nagyon örültem, hogy az idei évben erre volt lehetőségem. Gyermekkoromban voltam utoljára, és ezek az emlékek késztettek arra, hogy ismét felkeressem ezt a Szent helyet. Minden alkalommal, amikor a szüleimmel ellátogattunk, kaptam tőlük mézeskalácsból készült csatkai olvasót, amit azóta is emlékeimben őrzök.

Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy milyen érzés lesz ismét átélni a csatkai fergeteg hangulatát.

Győrből indultunk szombaton ebéd után, közel egy órás utazás után megérkeztünk Csatkára János barátommal, aki hűséges és nagyon türelmes kísérőm volt.

A dombtetőn több helyről szólt a cigányzene, csapatokba verődve táncoltak a cigányok. Voltak családok, akik otthonról hozták az előre elkészített lakomát, de lehetőség volt a helyben elkészített ételekből választani.

A völgybe vezető út minkét oldalán sátrakban árulták a búcsú fontos kellékeit. A legfontosabbak egyike a csatkai olvasók, medálok, különböző méretekben, képekkel. A legkelendőbbek a gigantikus nagyságú, gyertyák voltak. Megkérdeztem néhányuktól, hogy mi célból viselik ezeket az ékszereket, elmondták, hogy a pap megszenteli, és ezzel védelmet biztosít viselőjének.

Nem kellett sokáig keresnem a mézeskalácsos sátrat, ahol nagy örömömre megtaláltam, a már gyermekkoromból ismert mézeskalácsból készült csatkai olvasót. Nagyon megörültem, János barátom ezt észrevette rajtam és azonnal megvett egyet nekem ajándékba.

A gyertyákat nagy mennyiségben vásárolták, ezekre egész évben szüksége lesz a családnak. A csatkai gyertya különleges számukra, ha védelmet, egészséget vagy valamilyen kívánságot kérnek égi anyánktól meggyújtanak egy szál gyertyát, és elmondják kérésüket. A gyertyák mérete különböző volt, a néhány cm -től  a gyerek nagyságú méretek is beszerezhetőek ezen a helyen.

A völgyben, a kis templomban nagyon sok ember gyűlt össze, virágokkal és gyertyákkal köszöntötték Máriát. Tiszteletüket különleges módon fejezték ki, az oltár fölött álló Mária szobor öltöztetésével. A különböző helyekről hozott új ruhákat, óránkénti átöltöztetéssel mutatta be a templom gondnoka. Nagyon szép és különleges ruhák kerültek a szoborra. Ez egy érdekes módja a tiszteletadásnak, és a köszönetnyilvánításnak.

A templomban és a templom előtt elhelyezett Mária szobor előtt lehetőség van gyertyákat gyújtani, kívánságokat kérni és hálát adni a Szent szűznek.

Természetesen János barátommal mi is éltünk ezzel a lehetőséggel, több gyertyát is meggyújtottunk.

Közben elkezdett esni az eső, egy fontos szertartás még várt ránk, a forrásvízből inni. A forrást nagyon nehéz volt megközelíteni, kisebb tömeg várakozott, hogy megtöltse az otthonról hozott kulacsát vagy Máriát ábrázoló műanyag üveget, amit a helyi kegytárgy üzletben lehetett megvásárolni.

A vízért való sorban állás a zarándoklat része, tehát kiálltuk a sorunkat, ami nagyon hasznos volt az egészségünkre, ugyanis a kút közelében Szent György vonalak húzódnak.  A vonalakat érezni lehet, a forrás feletti részen, hűs fuvallat formájában. Két üveget töltöttem meg a kút vízéből, vittem haza a családom és a hozzám közel álló embereknek. Egy kisebb szertartás keretében közösen ittuk meg a szent vizet.

Az első gyógyulást 1792-ben jegyezték fel, Meizler Vilmos vakságból gyógyult meg, néhány másodperc alatt visszanyerte látását. Az ezt követő idődben több alkalommal történt hasonló csoda az idelátogató betegek között. A Szentkút vize minden betegségre jótékony hatással van, beleértve a lelki betegségeket is.

Nagy élmény volt számomra, nagyon jó érzésekkel indultam haza! Az utazás itt nem ért véget, éjszaka álom formájában folytatódott!